dtj | 9:23 |
A válás lélektani tényezői*
A válás a házastársi kapcsolatok megszűnésének egyszerre több szinten zajló folyamata. Ennek fontosabb szintjei:
A válási folyamat kezdete
A válás nem egyszeri esemény, hanem egy folyamat, amely látszólag a szándék megjelenésétől a válás utáni új életvitel kialakulásáig és megszilárdulásáig tart. Lélektani szempontból azonban korábban kezdődik a válás folyamata. A legkorábbi döntés még nem a válás mellett, hanem a „házasság ellen” szól. Amikor valamelyik fél úgy dönt, hogy már nem tud több energiát fektetni ennek a kapcsolatba, már „nem éri meg” számára az erőfeszítés, amit a kapcsolati problémák megoldásához kell. Úgy látja, hogy a másik nem partner abban, hogy közösen rendezzék a konfliktusaikat. Ez a döntés a korábbi kudarcokból következik. Nyilván sok sikertelen próbálkozáson túl vannak már, és nem látja a módját, hogy mit és hogyan lehetne még tenni. A házasságterápiának itt még komoly esélyei lehetnének. Legtöbbször azonban a válás folyamata beindul, és nem sokkal később megfogalmazódik a válás szándéka. Ezzel kezdetét veszi a
Válási krízis.
Ekkor a kapcsolat már válságos helyzetben van. Ez a krízis nem vezet feltétlenül a váláshoz, szerencsés esetben a krízis kreatív megoldása a kapcsolat megújulásához vezet. A válási krízis másik lehetséges kimenetele a konzervált házasság. Ennek egyik formája az „üres héj” típusú házasság, amikor fenntartják a házasság formalitásait olyan módon, hogy a konfliktusokat elkerülik. Nem beszélnek arról, amit nem tudnak megoldani, úgy tesznek, mintha nem lenne. Idővel persze egyre több dologról nem beszélnek, ami azzal jár, hogy lemondanak a bensőséges kapcsolatról, a közös örömökről, arról, amiért a párkapcsolat megszületett. A konzervált házasság másik formája az „állóháború”, amikor folyamatosan harcolnak egymás ellen, és a konfliktusok megoldása helyett csupán egymást hibáztatják és számonkérik. A fenti esetekben a házaspár nem azért marad együtt, mert házasságban akarnak élni, hanem mert elutasítják a válást.
A házasság minősége
Egy házasságot pszichológiai szempontból két fontos jellemzővel írhatunk le: a minőség és a stabilitás. A házasság minőségét a házasságon belüli pozitív és negatív tényezők aránya szabja meg:
A házasság stabilitása
A párkapcsolaton kívüli tényezők határozzák meg.
Mindkét jellemzőnél az 1. és 2. csoportba sorolt tényezők aránya, illetve szubjektív mérlegelése után dől el, hogy milyennek érezzük a házasságunk minőségét, illetve stabilitását.
Ezek alapján 4 lehetséges variáció áll elő:
Jó és stabil házasság
Elégedettség és erős kötődés jellemzi, a kapcsolati feszültségek szintje alacsony. Nincs jelentős vágy egy jobb alternatíva iránt. A válással szemben komoly akadályok (pl. erkölcsi) állnak fenn.
Jó, de instabil házasság
A házastársak elégedettek, de jelen vannak vonzó alternatívák is, pl. új szerelmi kapcsolat lehetősége. A válással szemben aggályok, fenntartások fogalmazódnak meg.
Rossz, de stabil házasság
Elégedetlenség, feszültségek, komoly megoldatlan konfliktusok jellemzi, valamint a vonzódás, érzelmek alacsony szintje. Nincs más elérhető alternatíva, vagy nem megvalósítható ez meg, pl. a válás útjában komoly akadályok vannak, pl. anyagi, erkölcsi.
Rossz és instabil házasság
A kapcsolatban mindkét fél elégedetlen, a problémákat nem tudják megoldani, ugyanakkor a házasságnak komoly alternatívája is jelen van, pl. új kapcsolat, vagy az agglegény életforma lehetősége és vonzása formájában. A válás nem ütközik fenntartásokba, a tágabb család visszatartó, segítő ereje nem érvényesül. Ez az állapot igen hamar váláshoz vezet.
A házassági tanácsadás
A kapcsolati válságok természetes részét képezik hosszú távon a házasságnak. Nagyon ritka az, hogy nincsenek időlegesen komoly problémák egy házasságban. Természetes része a párkapcsolat dinamikájának az, hogy mélypontok vannak. A fő kérdés az, hogy milyen színvonalon tudja a házaspár megoldani azokat a konfliktusokat, amelyek a kapcsolat válságához vezettek. Ez a felek konfliktusmegoldó készségétől és konfliktustűrő képességétől is függ. Ebben egy nagyon fontos tényező a kommunikáció minősége. A leggyakoribb probléma az szokott lenni, hogy a kommunikációt érzelmek, indulatok torzítják, megnehezítve az együttműködést, a kompromisszumkötést.
A házasságterápia lehetősége abban áll, hogy segít a felek tárgyalóképességének fenntartásában vagy kialakításában. Csökkenti a konfliktusokat, még akkor is, ha nem előzi meg a válást. A házassági tanácsadás nem a házasság intézményét „gyógyítja”, hanem a benne élők segítésére szolgál. Az adott helyzetben az érintettek (beleértve a gyermeket, gyerekeket is) számára legjobb megoldást segít megkeresni és megvalósítani. Ez lehet a válás is. A segítséget nyújtó szakember szerepe semleges: a folyamat serkentésével és meggyorsításával azt a megoldást segíti elő, amely felé amúgy is halad a kapcsolat. Mindez abból a tapasztalatból fakad, hogy a házasságok fenntartása nem lehetséges külső segítséggel sem akkor, ha a benne élő felek nem rendelkeznek a párkapcsolati konfliktusok jövőbeli megoldásához szükséges akarattal, kitartással, energiával, és egyéb lelki tartalékokkal. Ez esetben a házasságterápia csak átmeneti megoldást hozna és csupán elodázná válást.
* A fenti összefoglalás Bognár-Telkes: A válás lélektana (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1986) c. műve alapján készült (http://pszichonet.hu/42.htm)
dtj | 12:25 |
dtj | 12:17 |